A Gümnaszion maradványai

Sosem értettem mikor valaki azzal dicsekedett, hogy járt Görögországban, holott csak a tenger partját látta, vagy ami még szomorúbb, luxusszállója medencéjében lubickolt, vagy hogy bejárta Európa nagyvárosait, holott csak az üzleteit s vendéglőit kereste fel.

Persze, különféle szempontból ennyi is értékelhető.

De mikor elgondoltam, hogy az elém terülő föld minden talpalatnyi része a teljes lényemet mélyen megrendítő élménnyel gazdagít, hisz az évezredek során itt járt minden egyes ember szelleméből megmaradt valami, fokozatosan visszatért az önbizalmam.

Mindegyik romokban heverő falból, minden egyes derékba tört oszlopból, mint megannyi biztos támpontból, azonnal feltárult előttem az általam ismert görög mondavilág egy-egy töredéke…

De mi lesz, ha bizonyos előreláthatatlan dolgok olyan kérdéseket vetnek fel bennem, melyre tudásszintem még nem ismer kielégítő választ? Ha utam végeztével nem sikerül olyan képet kapnom az antik világ lelkivilágáról, melyet csakis ezen a földön járva ismerhetek fel?

Sajátos önkontrollként, megpróbáltam addigi olvasmányaim alapján, azonosítani az elém táruló nevezetességeket:

A Kladeosz folyó partja mentén vonuló impozáns oszlopsorokban felismertem a képeken már látott gümnaszion romjait. Itt, a két oldalról dór oszlopsorral határolt nyitott csarnokban folytak egykor az edzések.

A négy sarkán levő bejárat közül már csak a keleti és déli portikusz maradványai utaltak az i.e. II. századi dór kapukra.
Keleti oszlopcsarnokában 210 m hosszú fedett futópálya volt, ahol az edzéseket tartották, de kánikula vagy eső idején az atléták itt tartották a futóversenyeket is.

Amikor ott jártam még alig 80 méternyi része került napvilágra, a többi még feltárásra várt, de könnyen kiszámíthattam, hogy valamikor közel a Kladeosz hidjáig terjedhetett.