A keleti oromzat: Pelopsz és Oinomaosz kocsiversenye

Oinomaosz, Pisza királya, annak ígérte a lánya, Hippodameia kezét, aki legyőzi őt a kor divatos játékában, a kocsiversenyben. A vesztőnek életével kelletet fizetnie.

Oinomaosz egy jóslatból már tudta, hogy életét a jövendő veje fogja kioltani, ezért az Arésztől kapott szélsebes lovával sorra legyőzte a kérőket, aztán ledöfte őket a lándzsájával.

Mígnem jelentkezett Pelopsz, Tantalosz istenektől új életre keltett fia, aki a Poszeidóntól ajánkékba kapott harci szekéren érkezett.

Hippodameia első látásra beleszeretett a királyfiba, ezért rábírta Oinomaosz kocsihajtóját, hogy a kocsi egyik tengelyszögét cserélje ki viasszal. A verseny során ez hamarosan elolvadt, a kerék kiesett és a gyeplőbe bonyolódott Oinomaoszt halálra vonszolták a megvadult lovak.

Győzelme emlékére, Pélopsz megalapította az olümpiai versenyeket – megelőzve Héraklészt, akinek a nevéhez másik mítosz fűződik.
Az oromcsoport, mely a templom főbejáratát díszítette, a verseny előtti feszült pillanatban örökítette meg a két hőst.

Az oromzat közepén Zeusz, a világ ura emelkedik ki a halandók köréből. Tőle balra a királyi pár, Oinomaosz és Szteropé, s egy térdelő szolga mögött a végzetes négylovas szekér.

Jobbra Pelopsz és Hippodameia, s hogy a szimmetria teljes legyen, egy szolga itt is négylovas kocsit vezet elő. Az oromzat mindkét oldalán a tragikus eseményt előre látó jósok ülő alakja, majd egy-egy, a Kladeoszt és az Alfioszt megtestesítő, fekvő férfialak.

A zárt kompozíció bizonyára sokat mondott a kor nézőjének, akik jól ismerték a történetet, de a látszólag nyugodt alakok arckifejezése, tartása, ma is beszédesen kifejezi a pillanat statikus  feszültségét.