A pronoasz metopéi

Balról jobbra követve, az elsőn Héraklész megsebzi az erümanthoszi vadkant, megijesztve Eurütiónt.

A második metopén Héraklész győzedelmeskedik Diomédész felett.

A harmadikon Héraklész leüti Gérüonészt, a háromtestű szörnyet (a derékban összenőtt hármas férfitest)

Ez utóbbi három metopéból csak részletek maradtak fenn.

A negyedik metopé, mely jó állapotban maradt fenn, a Heszperidák almájával mutatja be Heraklészt. A középen álló hős mellett Atlasz látható, aki a vállán tartja a hüperboreuszok földjét, míg Heraklész leszedi az almákat, mellette Athéné, a protektora.

Az ötödik metopén Heraklész és Kerberosz, a három kutyafejű látható, akit fel kell hoznia a pokolból. Hermész segíti feladata végrehajtásában, visszavezeti a földre.

A hatodik metopén Heraklész  Augeiász istállóját tisztítja. Athéné pajzzsal és lándzsával felfegyverkezve őrködik mellette.  Egy helyi mítosz szerint Héraklész csatornával összekötötte Élisz két folyóját, az Alpheioszt és a Péneioszt, vizüket az istállóba vezette, a szennyvizet pedig külön lefolyón vezette el.

Nos, lehet hogy felsorolásom túl száraz, de ott, mikor hozzáképzeltem a 12 Heraklida összes mozzanatait, úgy éreztem, nagyon színes és érdekes világot ismerhettem meg.

Azzal távoztam a beszédes kövek közül, hogy az i.e. V. században élt ismeretlen, talán peloponniszoszi mestereknek e két oromcsoport, valamint a tizenkét metopé jelenetei révén sikerült közérthető módon, sűrítve kifejezniük koruk görögsége vallási és politikai eszméjét.

Méltó partnerei voltak Pheidiásznak, a páratlan chrüszelefantin Zeusz-szobor megalkotójának.