Olümpia

Ősi természetesség és szürrealista mesterkéltség

Elképzeltem az ókori ölümpiászok hangulatát, melyet a nők sosem ismerhettek meg. Érdekes lehetett az a csupa-férfi világ! Az a természetesség, mellyel a nézők követték az atléták versenyét, akiknek nem reklámtrikó, hanem a minden izmukat megmozgató, viadalba lendült szép testük meztelensége volt a mezük. Folytatás »

A merész anya, Kallipateira

Az ókori olümpiászok kimondottan férfiaknak szóltak. Ha valaki nő létére mégis be akart tolakodni az Olümpiai Játékok nézőterére, azt korbáccsal és husánggal felfegyverzett őrök kergették el.

 A hagyomány szerint egy valakinek mégis sikerült kijátszania a rendre vigyázó őrök éberségét. Folytatás »

A Héraia – Héra tiszteletére rendezett futóverseny

A Zeusz tiszteletére, négyévenként megrendezett Olümpiai Játékok, melyeken csak férfiak vehettek részt, az olümpiászok közti időszakban a lányoknak is adódott lehetőségük a vetélkedésre.

A Héra kultusz hőskorában, Hippodameia, hálából, hogy Pelopsszal házasságot köthetett, Héra tiszteletére futóversenyt szervezett. Folytatás »

Theokóleón – a papok szálláshelye

Dél irányában újabb épületegyüttes következett. A szakértők szerint a romok két időszakból származnak: a nyugati részen fekvő belső udvar i.e. 350-ben épült, a keleti, oszlopokkal körülvett udvar a római korban.

Ezen épületmaradványokat a papok szálláshelyének (Theokóleón) tartják a régészek. Folytatás »

A betűk meggyőzőereje

A papok szálláshelyétől nyugatra áll a Héróon, az isteni rangra emelt halandók, a héroszok szentélye. Kevéssel a méd háborúk előtt építették.

A négyszögletes épület udvarán egy rotonda állt. Az itt megtalált kőbe vésett görög szó arra utal, hogy ez egy ismeretlen hérosznak szentelt oltár maradványa.

Viszont a legutóbbi kutatások eredménye szerint a Héróon fürdő volt eredetileg.

A korok egymásratevődése

A korok egymásra tevődését mi sem igazolja jobban mint a Héróontól nyugatra, a Kladeosz mellett talált nagy fürdőmedence és a part mentém elterülő épületek – valószínűleg szállodák – maradványa, a Theokoleóntól és a Héróontól délre fekvő bizánci templom.  

A bizánci templomtól, vagyis Pheidiasz műhelyétől és a Héróontól nyugatra terül el az egykori thermák rom-együttese. Legnagyobb részt a római korban épültek, de néhány részlete még a klasszikus korból, i.e. IV. sz. származik.

Nyugatra, a Kladeosz felé, egy 24×16 m szabadtéri medence található. Kiásásakor több utalást találtak arra, hogy a fürdők építése az i.e. I századra tehető.  Folytatás »

A Felvonulási út és Altisz déli kapuja

A felvonulási útra tértem, mely a Leónidaion keleti fala és az Altisz nyugati oldala közt vezet. Nevét onnan nyerte, hogy mindig erre vonultak el a versenyzők és a bíráik, valamint azok férfi hozzátartozói és a különböző notabilitások.

A Leónidaiontól észak-keletre Altisz déli kapuja tűnt fel. A sportolók menete egykor itt jött be az ókori szent ligetbe és indult a Buleutérion, a Tanácsház felé. Folytatás »

A Buleutérion – a hivatalosságok székhelye

A Tanácsház, vagyis a Buleutérion, Zeusz templomától délre fekszik. Ez volt az Olümpiai Játékok bíróságának – mai szóval az „Olimpiai Bizottságnak” a székhelye.

A három részből álló épület részei különböző korból származnak. A déli szárnyépületek i.e. VI. és V. században épültek, a keleti homlokzat ión stílű oszlopcsarnoka a hellenisztikuskorban. Folytatás »

A Déli Oszlopcsarnok

A Buleutériontól délre haladva a Déli Oszlopcsarnok romjaihoz értem. Az Alfioszra nyíló portikusz i.e. IV században épült. Külső oszlopsora dór jellegű, a belső korinthoszi volt. Egykor bizonyára előtte lehetett az agóra, ahol a kor szellemének megfelelően beszélgetésre jöttek össze az emberek.

Pillanatra elképzeltem a görög világ minden szögletéből idesereglett polgárokat, akik nem csak a sport kedvéért jöttek Olümpiába. A szellemi szépségekre fogékony polgárok már az i.e. V. századtól a legkiválóbb filozófusok, szónokok előadásait élvezhették itt. Az élisziek és a vendégeik, a görög városállamok hivatalos küldöttei, itt hallhatták neves kortársukat, Hérodótoszt, amint híres történelmi munkájából, a perzsa háborúkról írt művéből olvasott fel. Ugyancsak itt szerzett érdemeket a kor kiváló szónoka, Gorgiász is.

És itt volt egykor a szentély hivatalos bejárata. A versenyzők kocsisora, útban a stadion felé, ezen déli oszlopcsarnok mellett haladt el, mielőtt elhagyta volna a szent ligetet.

Hesztia szentélye és Néró Diadalíve

A Buleutériontól keletre állt Néró Diadalíve. Az i.sz. 60-ban emelt építményből sajnos már csak az alapzat maradt meg. Pauszaniász nem tesz említést róla, de más írásokban fennmaradt, hogy háromíves építmény volt. S hogy szép lehetett, az elképzelhető!
A római korban itt, a diadalív alatt jött be a menet a szent liget területére.

Az Altisz dél-keleti szögletében, Néró Diadalíve közelében, egy i.e. 400-ban emelt építményre bukkantak. Ez volt Hesztia szentélye. A római korban ennek romjaira több épületet emeltek, valószínűleg Néró villáját is. Folytatás »