A Kladeosz és az Alfiosz egybefolyásánál
A két folyó találkozása előtti háromszögben, az évszázadok során cementté keményedett iszap- és kavicságyból német régészek ásták ki a szentély nagyszerű épületeinek és szobrainak a maradványait, még a XIX sz. utolsó negyedében. A két világháború között is folyt a feltárás, majd az 50-es években ismét beindult s mindmáig folytatódik.
A Gümnaszion maradványai
Sosem értettem mikor valaki azzal dicsekedett, hogy járt Görögországban, holott csak a tenger partját látta, vagy ami még szomorúbb, luxusszállója medencéjében lubickolt, vagy hogy bejárta Európa nagyvárosait, holott csak az üzleteit s vendéglőit kereste fel.
Persze, különféle szempontból ennyi is értékelhető.
Hipotézis és tárgyi bizonyíték – az ókori építőanyag
Addig, magam sem tudom miért, márványból képzeltem el bármilyen ókori romot. A szürke oszlopok láttán hirtelen az volt a benyomásom, hogy mindaz egyszerű beton, holott tudtam, akkor a beton még nem volt ismeretes.
És mégis, az előttem romokban heverő szentély legnagyobb része valamilyen sajátos, általam addig ismeretlen anyagból épült. Az oszlopokon, az épületmaradványok jókora köveiben, világosan [...]
A Propülaia és a Palaisztra
A keleti és déli oszlopcsarnok találkozásánál a hellenisztikus korban, az i.e. a II. században építették fel a propülaiát, mely összekötötte a gümnasziont a palaisztrával.
Mára csak az alapja és néhány oszlopfej maradt fenn belőle, de ennyi is elég volt, hogy érzékeltesse az egykori építmény monumentalitását.