A spártai phalanx
Az ókori Spárta maradványai valóban jelentéktelenek, s ami fennmaradt, az is inkább római időkből származik. Annál nagyobb érdeklődés követte magát az államot, mely a különböző korok gondolkodóit és politikusait mindig is foglalkoztatta.
Spártába érve, bennem két téma vetődött fel a hellyel kapcsolatban. A kiváló hadsereg, pontosabban a spártai phalanx és a szigorú nevelés.
A Lükurgoszi Alkotmány
Ehhez a kissé gyermeteg elképzeléshez viszont jól illett a spártaiak közmondásos szűkszavúsága, művészetellenessége, asszonyaik függetlensége és kemény gyermeknevelési módszereik. S persze, a Lükurgoszi Alkotmány.
Mikor i.e. XII. sz. tájékán a primitív dór törzsek megérkeztek Peloponniszoszra és betörtek ide, az Evrótasz völgyébe is, csak üszök és romok maradtak utánuk. Homérosz Spártája nyomtalanul eltűnt. Menelaosz, a „Zeusz táplálta [...]
A spártai nevelés
Ennél jobban foglalkoztatott viszont a spártai nevelés. Családunkban igen szigorú törvények és szokások szerint nevelkedtek s még ma is úgy nevelkednek a gyermekek, de mindaz legfeljebb csak jelző, utalás a szigorra, az önmagunkkal és másokkal szembeni igényességre, a mértékletességre s az önmegtartóztatás gyakorlására és az önbecsülés fejlesztésére. A valódi spártai nevelés egészen más, szememben valójában [...]
A szellemi képzés
Ennyi fizikai förtelem mellett a szellemi képzés sem volt szelídebb. A szellemi képzés érdekében, az ifjakat rendszeresen rászoktatták az alacsonyabb rendűek megvetésére és gyűlöletére is. Például, a szellemi képzés része volt, hogy a helótákat kényszerrel leitatták, s így bemutathatták általuk a lerészegedett nevetségességét.
A férfikor előnyei a spártaiaknál
Végül az ifjú már elérte a 30 éves férfikort, mikor teljes jogú állampolgárrá vált és nem kellett társaival közös szálláson laknia. Elérve a férfikort visszatérhetett a felesége, a családja körébe és havonta egyszer részt vehetett a népgyűlésen is.