Szantorini

Fira, Santorini-sziget központja

Fira messziről úgy néz ki, mint a sötét sziklára dőlt, kitárt szárnnyal napozó fehér sirály. Aki a kikötőbe érkezve a hajózás után próbára akarja tenni fizikai kondícióját, gyalog vághat neki a meredek tufafal oldalában kanyarogó ösvényen a hegygerincen nyugvó Firába, a sziget központjába. Az új tapasztalatra vágyók szamárháton is felérhetnek. Folytatás »

Szantorni helységei – turistakalauz

Aki már bejárta Firát, aligha tud ellenállni, hogy ne keresse fel Szantorini minél több más települését, építészeti érdekességeit és ásatási területeit is. Íme, néhány közülük! Folytatás »

Szantorini – ásatási területek: az ókori Théra

Szantorini -sziget ókori fővárosa, az i.e. III-II. századi dór alapítású Théra, Firától mintegy 15, Kamaritól vagy 10 km távolságra található és autóbusszal könnyen elérhető. Folytatás »

Akrotiri, a „minószi” Pompeji

Akrotiri falu  vagy 12 km távolságra van Firától, Théra sziget egy kinyúló szakaszán. A közelben feltárt régészeti leletek Akrotiri néven váltak ismertté. Folytatás »

Akrotiri – a freskók

Az Akritiriben feltárt freskók nagy részét az Athéni Nemzeti Archeológiai Múzeumban őrzik.
A kor legjobb állapotban fennmaradt festménye az a csodálatos freskó, amely a Delta-ház egyik kis helyisége három falának a felét díszítette. A kép az égei térség ragyogó, virágba borult tavaszi pompáját, a fecskék vidám szárnyalását örökítette meg.
Még ennél is kifejezőbb az un. hajóhad parancsnoka háza egyik helyiségében megőrződött több mint 7 m. hosszú és 40 cm magas fríz. Ez kultikus, hadi és hajós jeleneteket örökít meg. Különösen szépek a díszes hajók s az azokon ülő elegáns ruhájú és fegyelmezett tartású alakok. A delfin, a szarvas és más, a természetet ábrázoló jelenetek a kor embere kitűnő megfigyelőkészségéről vall.
Ezt igazolja a Béta-ház egyik helyiségének három falra kiterjedő freskója is, mely antilopokat ábrázol. Ugyancsak a Béta-házban, az előző terem déli falára festették a két ökölvívó fiút. Az alakok kidomborodó hasa jelzi ifjú korukat. Övet és egyik kezükön kesztyűt viselnek. A terem fala alján végigfutó azonos minta és a fölül látszó hullámos, vörös sáv, valamint a bejárat fölötti borostyánlevél fríz jelzi, hogy a két téma valahogy összefügg.
A thérai falfestmények egyik legmozgalmasabbja a kék majmok freskója, mely ugyancsak a Béta-ház egyik helyiségében, két falra terjed ki, folytatólagosan, a nélkül, hogy alkotója figyelemmel lett volna a sarok hajlatára. A freskón stilizált sziklás környezetben egy csapat afrikai majom  szökdécsel. Valamennyi majom igen fürge, a szakértők szerint bizonyára épp valamiféle élelmet csennek el, s csak az egyik látható szemből. A helyreállított jelenet a görög restaurátorok végtelen türelméről,  kézügyességük és hozzáértésük nagyszerűségéről vall.
Az i.e. 1500 körüli időszakból származó majom-freskó stilisztikai szempontból szoros kapcsolatról vall az egyik híres knósszoszi freskóval. A különbség, hogy ott a majmok zöld környezetben békésen szedik a virágot. A két freskót összevetve, a kutatók feltételezik, hogy megalkotóiknak – vagy talán egyazon művész festette mindkettőt – látniuk kellett ilyen majmokat ahhoz, hogy képesek legyenek azokat ennyire elevenen és élethűen ábrázolni.
Az ásatási terület közepe táján áll egy többlépcsős ház. Sok helyisége közül az egyik szentély lehetett. A falakat pompásan megrajzolt, szép, színes ruhát viselő nők csoportja díszítette. Nagyszerűen kivehető, hogy a hosszú fekete hajú nő jókora aranykarika-fülbevalót visel, az arca ki van festve, a szája piros. A nő a kép központi alakja, az ülő, bizonyára istennő-alak felé tart, akit egy ruhával ajándékoztak meg.
Akrotiri híres freskóin sok olyan vallásos vagy más tárgyú jelenet látható, melyet az eddigi ismeretek alapján a mai szemlélő nem érthet meg. A maguk idején viszont ezek a freskók fejezték ki a kor társadalmának eszméit, mely politikai nézetek és vallásos hiedelmek keveréke lehetett. A növény- és állatvilág ábrázolási módjában, valamint a személyek viseletén nyilvánvaló az egyiptomi befolyás.
Ami mindenképp megragadja a mai látogatót, az a freskók kromatikája, az alakok összhangja, a flóra és fauna hatásos ábrázolási módja s főleg a jelenetek elbeszélő ereje.

Thíra – Platón Atlantisza és a bronzkori vulkánkitörés

Atlantisz legendájában érdekesen fűződik egybe mítosz és valóság s ha majd egyszer valakinek sikerül e kettőt elválasztania, bizonyára rábukkan az igaz történetre, melyről elsőként Platón beszél. Folytatás »