Tirünsz

Tiryns földrajzi fekvése

Bizánci kalandozásom után szívesen merültem újból a messzi múlt hangulatába. Tirünsz várába készülődtem, de mert nem verődött össze elég érdeklődő, nem indítottak szervezett kirándulást.

A busz-sofőrünk viszont felajánlotta, hogy beszél egyik kollegájával, aki útban Argosz felé, biztos szívesen elvisz a várig, hisz úgyis arra mennek. Folytatás »

Tirünsz küklópikus falai

Ekkor minden elhagyatottnak tűnt az alacsony sziklatömb körül s csak néhány időkoptatta küklópikus kő sejttette velem, hogy jó irányba haladok Tirünsz erős falu várához, melyet Homérosz is megénekelt. Balkézt, alig néhány méter után, a pineafenyők kellemes sötétzöldje mögül előtűnt a képekről már ismert, küklópikus fal. A kötőanyag nélkül, a falat alkotó hatalmas kőtömbök saját súlya révén összeillő szilárd építmény, akár Mükéné vára láttán, szinte hinni szerettem volna a mítoszt, hogy küklopszok építették. Eredetileg sokkal magasabbak voltak és téglából rakott csipkézet képezte a tetejüket. A csillogón kék égbolt és a mélyzöld növényzet keretébe harmonikusan illeszkedő küklópikus falú Tirünsz vára, romjaiban is a maradandóság érzését keltette bennem. Az óriási tömbök barnás-szürke és ezüstös-sárga kiegyensúlyozott árnyalatai, a csillogó fehér és szürkés félhomályok tökéletes keveredése a természet négyezer éves festőtehetségéről vallott. A leírásoknak megfelelően, a fal vastagsága 8-9 m, de létezett szakasz ahol a 17-et is elérte, magassága pedig néhol a 20 métert is. A csiszolt kőtömbők közül egyesek 10-13 tonnát nyomnak, de más szakértők szerint akadt Tirünsz várban 40 tonnás kőtömb is. Tirünsz fellegvára, a mintegy 4000 éves küklópikus falú vár a legrégibb ilyenszerű építmény Európában.

Alkméné és Héraklész mítosza

Tirünsz története és mitológiai hősei szorosan rokoníthatók a másik két ősi város, Mükénai és Argosz múltjával. Tirünsz erős falait Danaosz unokája, Proitosz emelte. Fivére, Akrisziosz Argosz királya volt. Később Perszeusz lett Tirünsz királya és a vidék ura, majd fia, Alkaiosz. Ennek a fia pedig Amphitrüon, aki Alkménét vette feleségül. Folytatás »

Héraklész mozgalmas élete

Ám Héra továbbra is lépten-nyomon bajokat zúdított Zeusz fiára, Héraklészre. Még egy éves sem volt, mikor egyik éjjel két óriáskígyót küldött a fényes jövő előtt álló hős, Héraklész elpusztítására. Ám a csecsemő Héraklész a puszta két kezével megfojtotta azokat, miközben halandó öccse ijedten sírt mellette. Folytatás »

Az őrök és az igazolvány

Tirünsz főbejáratánál már sokkal magasabb volt a fal, középen nagy űr, mely állítólag sokkal szélesebb volt valamikor de két kőlap beiktatásával összébb vonták. Most, őrök helyett, egyszerű kordon jelezte, hogy nem arra a bejárat.

Jobbra, néhány magas, laza koronájú fenyőféle csipkés árnyékában kis ajtót vettem észre, ahol az ablak alig kétarasznyi kivágásában kérhettem belépőjegyet. De még mielőtt odaértem vagy három férfi sietett elém. Folytatás »

Az álboltíves fedett folyosó

Tanácstalanul kerestem valami ismerős szögletet Tirünsz kőrengetegében. A fotóalbum egyszerű képeslapgyűjtemény volt, melyben a híres álboltíves fedett folyosó képe nyújtott számomra némi tájékozódást.

Ismét csak a memóriámra kellet hagyatkozhattam, hogy felidézzem a történelmét, mely szervesen kapcsolódik Argosz és Mükéné múltjához.  e még a történészek is kevesebbet tudnak Tirünsz történelméről, mint a helyet körüllengő mítoszok hőseinek a tetteiről. Folytatás »

A küklópikus vár maradványai

A küklópikus vár hatalmas kövei azonban dacoltak az idővel és az éghajlat viszontagságaival s a romok még ma is látványosságszámba mennek, ha kirándulásom napján nem is akadt ott más turista rajtam kívül.

Tirünsz felső vára impozáns kapuján túl komor, küklópikus falakkal szegélyezett, szorongást keltő szűk út vezetett a palota lakosztályaiba. A szakértők szerint ezen bejárat mérete és szerkezete a mükénéi Oroszlánkapuéra hasonlít, de már annyira lerombolódott, hogy a nem hozzáértő számára alig észlelhető. Folytatás »

A palota díszei

Inkább felidéztem magamban mindazt, amit archeológiai albumokban láttam, az egykori palota díszeivel kapcsolatban.

A propülaia mindkét falát festményekkel díszítették valamikor. A palotában feltárt freskó-maradványok a minoszi-krétai falfestményekre hasonlítanak. Leginkább nőket ábrázolnak, akiknek a viselete megegyezik a krétai nők ruházatával, bár egyes szakértő szerint az arcuk férfiasabb. Folytatás »

Megtévesztő archeológiai lelet

Bár a számtalan archeológiai lelet világosan igazolta, még ott, a helyszínen is nehéz volt elképzelnem, hogy miként férhetett el mindez a sok kis kapu, épület, udvar, az oszlopokkal díszített belső termek – melyek rendeltetése a laikus számára ma már aligha felismerhető – a teraszos, lépcsőzetes a tirünszi fellegvár csupán 100 m hosszú és 35 m széles területén?! Folytatás »

A piros Citroen

Gondolatokba merültem baktattam a kövezett út peremén, mikor egy régi, piros Citroen húzott el a közvetlen közelemben. Megijedtem és dühös is lettem, hisz a széles úton akár négy Citroen is elfért volna, mégis azonnal megvigasztalódtam: amint felkaptam a fejem, csodálatos színhatást észleltem. Folytatás »