Az álboltíves fedett folyosó

Tanácstalanul kerestem valami ismerős szögletet Tirünsz kőrengetegében. A fotóalbum egyszerű képeslapgyűjtemény volt, melyben a híres álboltíves fedett folyosó képe nyújtott számomra némi tájékozódást.

Ismét csak a memóriámra kellet hagyatkozhattam, hogy felidézzem a történelmét, mely szervesen kapcsolódik Argosz és Mükéné múltjához.  e még a történészek is kevesebbet tudnak Tirünsz történelméről, mint a helyet körüllengő mítoszok hőseinek a tetteiről.
Az biztos, hogy ez a kis domb már i.e. a 3. évezredben is lakott volt. Maga az erődítmény i.e. XVIII-XVI. sz. óta védte a palotát. I.e. 1400 körül már állt a hatalmas kőtömbökből épített küklopikus fal. Az acháj uralom idején, i.e. XIV. sz. második felében ugyanis, a mükénéi vár korszerűsítésével egyidejűleg, a tirünszi várat is átalakították.

 A domb tetején álló első palota helyén ekkor új, tágasabb és szebb palotát építettek, a falakat pedig tovább bővítették és megerősítették. Akkor épült az a csodálatos álboltíves fedett folyosó, mely a bronzkori építészet egyik európai remeke.

És az irdatlan kövek láttán, ismét eljátszottam a gondolattal, mely szerint –  konkrét ellenérv hiányában – akár azt is elhihetnénk, hogy Tirünsz várát s azt a remek álboltíves fedett folyosót valóban küklopszok építették, hisz ki más mozdíthatta volna meg azokat az óriási kőtömböket.

A hajdani megaron romjai fölé a történelmi időkben, valószínűleg i.e. VI. században, Héra-templomot emeltek, mely arra enged következtetni, hogy Tirünsz, az achájok uralmától a dór hódítás nyomán szabadult meg, s ezt követően hosszú évszázadokon át megvédte önállóságát a szomszédos Argosszal szemben.

Végül i.e. 468-ban, közvetlenül a perzsa háborúk után, Mükénével együtt, Tirünszt is elpusztította a féltékeny Argosz és ezt a környéket is a saját telepeseivel népesítette be.
Azóta Tirünsz nem játszott többé önálló szerepet.