Alkméné és Héraklész mítosza

Tirünsz története és mitológiai hősei szorosan rokoníthatók a másik két ősi város, Mükénai és Argosz múltjával. Tirünsz erős falait Danaosz unokája, Proitosz emelte. Fivére, Akrisziosz Argosz királya volt. Később Perszeusz lett Tirünsz királya és a vidék ura, majd fia, Alkaiosz. Ennek a fia pedig Amphitrüon, aki Alkménét vette feleségül.

A küklopikus várat Homérosz a „falal-övezett” Tirünszként említi. Masszív bástyáit már az ókorban is megcsodálták, Pauszaniász pedig egyenest az egyiptomi piramisokhoz hasonlította.

Számomra Héraklész révén vált ismerőssé Tirünsz vár neve, aki innen indult el, hogy végrehajtsa feladatait. S ha már Olümpiával kapcsolatosan felsoroltam Héraklész munkáit, hadd álljon itt születése „története” is: Perszeusz unokája, Amphitrüon és Alkméné, a szép és okos felesége, egy véletlenül elkövetett gyilkosság miatt menekülni kényszerült ősi földjéről. Thébaiban kaptak menedéket.

Zeusz, aki már rég óta vágyott arra, hogy az emberek és istenek előtt egyaránt tiszteletben álló fia szülessék, a szép Alkménét szemelte ki terve valóra váltásához. Mikor Amphitrüon távol volt otthonról, annak alakjában egy éjt töltött a szép Alkménével. A szerelmes éjszaka viszont háromnak is megfelelt, mert Kronidész parancsára a napisten, Héliosz, kifogta szekere elől a lovakat.

Mikor másnap Amphitrüon hazaért a győztes hadjáratból, Alkméné, a hosszú éjszakától elcsigázottan, kedvtelenül fogadta. Zeusz sem tudta titokban tartani földi kalandját az Olümposzon. Azzal hencegett, hogy Perszeusz leszármazottai körében hamarosan egy uralkodásra termett újszülött lát napvilágot, aki előtt ragyogó jövő áll majd.

Örökösen féltékeny felesége, Héra, addig mesterkedett, míg sikerült Alkméné vajúdását annyira meghosszabbítania, hogy Perszeusz leszármazottai közül Szthenelosz mükénéi király felesége a hetedik hónapra megszülte gyermekét, Eurüsztheuszt, aki – miután születésben megelőzte Héraklészt – Argosz trónjának a várományosa lett.