TURISTAELEDEL

Visszatérve az utcára az elso üzlet máris, épp a szállásom földszintjén fogadott. A kirakat fényei azonnal oda vonzottak, de hamarosan csalódottan fordultam ki a régiségkereskedésnek vélt boltból: egyszeru, turista-csalogató szuvenír-bolt volt.

Minden féle méretu hagyományos vagy modern alapanyagú szobor, a múzeumokból vagy albumokból ismert mitikus alakok hu másolatai, különbözo antik vázák, tégelyek s más használati eszközök, egyenként avagy tucatszám felsorakoztatva a miniatur templomot, kincsesházat s épp palotarészletet utánzó tárolókban, polcokon.

S mindez olyan sajátos elrendezésben, hogy a nem avatott szem akár valódi antikvitásnak is hihetné. És, természetesen, e késo éjszakában is nyitva volt, hogy bárki megvehesse magának a kecses kariatidákat, a delfineket, a diszkoszvetot vagy az Olümposz bármelyik istenét.

A hosszú utca közepe táján levo szupermarket felé igyekezve szinte rabul ejtett az üzletek gazdagsága. Tarka ajándékboltok, fényes ékszerkereskedések, elegáns divatcikkek és nem kevésbé hivalkodó tucatáruboltok.

Hamarosan meggyozodhettem arról is, hogy a kis helység közepén tényleg csupán a már az autóbuszból is megcsodált, „egy autónyi” szabad sáv kígyózik végig, melyen úgy húznak el a szebbnél szebb, jobbára bérelt luxusautók, mintha a levegoben siklanának.

A kereskedelmi egységek java része annyira kicsi, hogy alig tud megfordulni benne az ember anélkül, hogy ne veszélyeztetné a árúk épségét, de a görög leleményesség könnyen talált megoldást, erre is: üzletüket megtoldják az elottük húzódó néhány arasznyi járdával.

A merészebbek még a kocsiút szélére is csusszantanak valamit, hogy minél nagyobb választék táruljon az esetleges vásárlók elé. A sok kiteregetett holmitól minden bejárat úgy néz ki mint megannyi boségszarú, aminek gazdag tartalma véletlenül az utcára borult.

Nagyon csábító az a sok turistaeledel, ahogy eddigi útjaim során elneveztem a helyi jelleget kihangsúlyozó, mégis a szélrózsa minden irányában azonos árucikkek tömkelegét: dísztárgyak, használati eszközök, specifikus tégelyu parfümök, füstölok – megannyi hiábavalóság, melyet amint hazaér, jobbára eldob az ember.